Marosvásárhely Erdély középsõ részén fekszik, festõi földrajzi környezetben. Átszeli a Maros folyó, s tölgy és bükk erdõkkel borított dombok veszik körül. Vásárhelynek ma 160. 000 lakósa van, magyarok és románok, kisebb számban pedig cigányok, németek és zsidók. A város a vidék kulturális és ipari központja, a megye adminisztratív székhelye. Írásos történelme több mint 6 évszázaddal ezelõtt kezdõdik. Építészeti szempontból - anélkül, hogy egy tipikus középkori városnak lenne nevezhetõ - jó néhány említésre méltó régi épülete van. A legrégebbi építmény a várban található református templom, amely gótikus stílusban épült, a XV. században, Hunyadi János idejében. A vár bástyáival és magas várfalaival, az egyetlen teljesen épen maradt középkori vár Erdélyben.

Több jelentõs kulturális személyiség neve kötõdik a városhoz. Ma a városban mûködik egy nemzeti színház román és magyar tagozattal, egy filharmónia, történelmi múzeum természetrajzi részleggel, közkönyvtárak, képzõmûvészeti tárlatok. A városban 3 állami egyetem létezik: az Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Színmuvészeti Akadémia, és a Petru Maior Egyetem. Ezenkívül a román Akadémia egy Társadalomkutató Intézete is mûködik a városban. 


Marosvásárhely rövid történelme


A legkorábbi ismert írásos említés 1332-ból származik, a város a pápai dézsmajegyzékekben Novum Forum Siculorum néven szerepel. A céhek akkori megléte arra utal, hogy már abban az idõben város volt: a városi irattárban õrzik azt az Anjou Lajos magyar király aláírásával ellátott okiratot, amelyben a király a prémfeldolgozó céhnek adományoz bizonyos jogokat. 1405-ben Luxemburgi Zsigmond magyar király a vásártartási jogot adományozza a városnak, majd 1482-ben Mátyás király aláírása által királyi várossá válik. Késobb, 1616 április 29-én, Bethlen Gábor, Erdély fejedelme írja alá azt az okiratot, amely által a város szabad királyi város lesz. Neve ekkor változik a régi Székelyvásárhelyrõl Marosvásárhelyre. Századokon át, Marosvásárhely a 6 közül az egyik székely szék, Marosszék fõvárosa. Közben a város helyet ad jó néhány Országgyûlésnek, és több erdélyi fejedelmet itt választanak meg, vagy iktatnak be az erdélyi fejedelmek közül. Az 1571 január 6.-án Marosvásárhelyen tartott Országgyûlésen János Zsigmond Fejedelem jelenlétében és az õ akarata ellenére az országgyûlés megszavazza és kihirdeti a négy keresztény egyház egyenlõségét, a Római Katolikus, Lutheránus, Kálvinista és Unitárius vallás egyenlõségét. A Fejedelem az unitárius egyház kiváltságos szerepe mellett foglalt állást. Ez az esemény európai dimenziókban mérve haladó elõsegítése volt a vallási tolerancia Erdélyben való meghonosításának, amely századokra kifejtette hatását. (Abban az idõben az ortodox vallásnak eltérõ státusa volt). 1754-ben a Királyi Tábla átköltözik Marosvásárhelyre. Itt dolgozott Aranka György és Papiu Ilarian is. 

A város legrégebbi építményei a vár és a Vártemplom. A várnak 7 bástyája van, amelyeket a városban mûködõ egy-egy céh épített fel. A Vártemplom gótikus falait 1492-ben kezdték el építeni. Néhány épület fennmaradt a 16-18-dik századból, közöttük a Teleki Téka és a Királyi Tábla épülete. Marosvásárhelyen számos templom van, némelyik a 16-18-ik században épült. Ezek híven tükrözik az Erdély városaira és falvaira oly jellemzõ felekezeti sokszínuséget - a római katolikus, református, evangélikus, unitárius, lutheránus, ortodox és görög katolikus felekezeteket, illetve a zsinagóga a zsidó vallás jelenlétét is. Az 1793-ban épült és 1814-ben kifestett ortodox fatemplom egyedülállóan régi az erdélyi városok viszonylatában. A város sokat köszönhet régi polgármestereinek, Borsos Tamásnak, és mindenekelott Bernády Györgynek.A századelõ néhány éve alatt Bernády építtette a Vármegyeházat, a Kultúrpalotát, a mai Orvosi Egyetem épületét, a mai Petru Maior Egyetem épületeit, és sok iskola épületét. Az polgármestersége alatt vezették be a villanyáramot, a földgázfûtést, kanalizálták a várost és az utakat kikövezték, leaszfaltozták. volt az, aki néhány év leforgása alatt a poros kisvárosból a század igényeinek megfelelõ várossá tette Marosvásárhelyt. A két világháború között az építést a román Emil Dandea polgármester is folytatta, neki köszönhetõ a két Fõtéri templom -- az ortodox és a görög katolikus templom -- továbbá a mai polgármesteri hivatal épülete. A Kultúrpalota szecessziós stílusú épületében található a Tükörterem. Ennek ablakait székely balladák jeleneteit ábrázoló üvegfestmények díszítik. Ezek az egész vidék legszebb alkotásai közé tartóznak. A hangversenyterem század eleji orgonája ma is a harmadik legnagyobb az országban. 

Minden bizonnyal Marosvásárhely legjelentõsebb kulturális öröksége a Teleki Téka. A könyvtárat 1802-ben létesítette báró Teleki Sámuel, Erdély kancellárja, aki nemcsak gazdag, de rendkívül mûvelt ember is volt, több európai egyetemen tanult. Vagyona nagy részét a több mint 40.000 kötet megvásárlására fordította, amellyel létrehozta a ma nevét visel Közkönyvtárat. A könyvtár több õsnyomtatványt, sok régi könyvet, kéziratot és könyvritkaságot õriz. A Királyi Táblán (az akkori Alkotmánybíróság) dolgozott Aranka György, az Erdélyi Magyar Nyelvmivelõ Társaság magalakítója, Petru Maior a híres román illuminista, Alexandru Papiu Ilarian, a román történelmi emlékhelyek elsõ lajstromának késztoje és Avram Iancu, az 1848-as erdélyi polgárháború román vezéregyénisége. Marosvásárhely iskolái közül a Református Kollégium, ma Bolyai Farkas Liceum, a legrégebbi, 1557-ben alapították. 1714 és 1889 között egyetemi rangú iskolaként mûködött. Az egyetemes tudomány legjelesebb marosvásárhelyi képviselõi a matematikus apa és fiú, Bolyai Farkas és Bolyai János. Bolyai Farkas (1775-1856) a Református Kollégium matematika tanára volt 1804-tól haláláig õ a szerzõje a kollégium nyomdájában kinyomtatott monumentális Tentamen címu mûnek, amelynek függelékeként jelent meg 1832-ben a híres Appendix, Bolyai Jánosnak a nemeuklidészi geometriát bemutató dolgozata. Bolyai János (Lobacsevszkij és Gauss mellett) a nemeuklidészi geometria felfedezõje. 

Marosvásárhelyi Baráti Társaság honlapja


[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]