A város környéke az új kõkorszak óta emberi lakhely volt. Határában feküdt Cedonia római település. XII. sz.-ban II. Géza telepítette be a szászokat, hogy védjék a Vöröstorony-szorost. A szebeni prépostságot 1191-ben alapították, és az erdélyi szász települések egyházi központja lett. 1224-ben II. Endre király szabadságlevele alapján Nagyszeben a szászok politikai szervezetének székhelye lett. A szebeni királybíró egyben a szászok comese (ispánja) is volt. A város 1876-ig a szász önkormányzat megszûnéséig a "Királyföld" (Königsboden) központja volt.  A város a XIV. sz. óta iskolavárosnak számít, s több nagynevû humanista munkálkodásának a helye. Itt született Oláh Miklós (1493-1568) aki Magyarország prímása volt.
. KATOLIKUS TEMPLOM	A protestáns város központjába beékelt, nagyméretû építmény. Az 1726-1738 között épült hajdani jezsuita templom barokk stílusú. Fotó: Gh. Lazaroiu
Báró Brukenthal Sámuel (1721-1803) atyjának neve Beckner Mihály volt, s királybíróként, Bruckenthal elõnévvel, nemességet kapott. Fia, Sámuel, 1777-ben Erdély kormányzója lett, s nagyon mûvelt, gazdag ember lévén óriási gyûjteményre tett szert. Mûkincseit és 100.000 kötetes könyvtárát az itt álló impozáns barokk palotában helyezte el és 360.000 forintos alapítvánnyal az evangélikus egyházra hagyta. A gyûjtemény 1817 óta nyílvános. 1948-ban államosították és az "Astra", meg a Siebenbürgischer Verein für Naturwissenschaften egykori anyagával kiegészítve átrendezték. Fotó: Gh. Lazaroiu	BRUKENTHAL-MÚZEUM ...
RÉGI VÁROSHÁZA	XV-XVI. sz. században épült, gótikus stílusban. Nyugati szárnya nagyjából eredeti állapotában maradt fenn, a többit többször is átépíteték, bõvítették. Az épület eredetileg Thomas Altenberger grófé volt, s következõ tulajdonosától, Pempfflinger Márktól a város vásárolta meg, 1548-tól 1945-ig a Városháza szerepét töltötte be. hajdan itt volt a fegyvertár, valamint a város és a szász nemzeti közösség levéltára.