Szamosújvár
Szamosújvár régi fotókon, képeslapokon
A XIII. században a város helyén lévõ kis falucska
nevérõl, Gerlahidáról kapta román nevét. A XVII-XVIII. században
a tatárok elõl Moldvából idemenekült örmények az egykori falu fejlõdésében,
városiasodásában vettek részt. Szamosújvár 1791-ben városi, majd
1839-ben szabad királyi város rangot kapott.
Az örmény katolikus székesegyház
1748-ban épült barokk stílusban. Hajdan Rubensnek tulajdonított,
de az õ tanítványai által készített fõoltárkép teszi
nevezetessé a már romosodó épületet.
A város Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetû és építészeti
szellemiségû városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák,
szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk
a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökû, magas tetejû barokk házakat
és a visszafogottabb díszítésû hangulatos, klasszikus épületeket.
* Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár) (ma börtön)
A mezõségi út védelmére épült 13. századi várhelyet
elõször Szatmári Laczk Jakab, erdélyi vajda erõsíti meg. Nagyobbrészt
az 1540-41-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da
Bologna tervei alapján. 1619-52 között tovább erõsítik Giovanni Landi és
Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk
stílusjegyeket visel magában. 1787 után fogháznak használják. 1856-59
között három emeletes épületet toldanak hozzá.
A várhoz kötõdõ fontosabb események: 1553-56 között várkapitány
Dobó István, az egri hõs; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják
meg a két erdélyi fõurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast;
1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház
melletti temetõben található. A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerû
politikai börtön volt.
* Az örmény-katolikus székesegyház
A fõtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült.
Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló
jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni, 1780-ban és 1793-ban ledõl a tornya, 1804-ben
avatják fel. Építõi között Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József
az ismertebbek. Szobordíszeit és kisoltárait Hoffmayer Simon és a Csûrös
testvérek készítették. 1806-ban I. Ferenc császártól, a legenda
szerint mivel nem tudta visszafizetni az örményektõl aranyban felvett kölcsönt, egy
nagy mûvészi értékû fõoltárképet kapnak, "Krisztus levételét
a keresztrõl". Ezt Rubensnek tulajdonítják, de valószínûbb, hogy
egy tanítványa készítette. A kalandos történetû kép 1999 óta
látható ismét a templomban.
* A Salamon templom (Boldogasszony templom)
A legelsõ örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta
telken és költségén. Errõl szól a homlokzati felirat is.
* A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)
1745-ben telepedik le a ferences rend, 1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát.
1855-ben leég, tornya és homlokzata 1778-ban épült.
* A múzeum épülete (volt Karátsonyi ház)
Az épület egyike a még meglévõ emeletes barokk örmény házaknak
(másik a Lászlóffy ház). Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata,
amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.
Szállások Szamosújváron:
(ajánlja szállását itt!)
Vállalkozások Szamosújváron:
