Szamosújvár




















Szamosújvár régi fotókon, képeslapokon









A XIII. században a város helyén lévõ kis falucska nevérõl, Gerlahidáról kapta román nevét. A XVII-XVIII. században a tatárok elõl Moldvából idemenekült örmények az egykori falu fejlõdésében, városiasodásában vettek részt. Szamosújvár 1791-ben városi, majd 1839-ben szabad királyi város rangot kapott.

Az örmény katolikus székesegyház

1748-ban épült barokk stílusban. Hajdan Rubensnek tulajdonított, de az õ tanítványai által készített fõoltárkép teszi nevezetessé a már romosodó épületet.



A város Közép-Európa talán egyetlen barokk szerkezetû és építészeti szellemiségû városa. Párhuzamos utcák, átlós mellékutcák, szimmetrikusan elrendezve a központi piac két oldalán. Ezeken az utcákon mindenhol megtaláljuk a jellegzetes, dúsan faragott ablakszemöldökû, magas tetejû barokk házakat és a visszafogottabb díszítésû hangulatos, klasszikus épületeket.

* Martinuzzi kastély (Bálványos-Ujvár) (ma börtön)

A mezõségi út védelmére épült 13. századi várhelyet elõször Szatmári Laczk Jakab, erdélyi vajda erõsíti meg. Nagyobbrészt az 1540-41-es években épült Martinuzzi Fráter György idejében, Domenico Da Bologna tervei alapján. 1619-52 között tovább erõsítik Giovanni Landi és Agostino Serena irányításával. Nagyobbrészt reneszánsz és barokk stílusjegyeket visel magában. 1787 után fogháznak használják. 1856-59 között három emeletes épületet toldanak hozzá.

A várhoz kötõdõ fontosabb események: 1553-56 között várkapitány Dobó István, az egri hõs; 1594-ben Báthory Zsigmond parancsára itt fojtják meg a két erdélyi fõurat, Báthory Boldizsárt és Kovasóczi Farkast; 1869 után haláláig ide volt bezárva Rózsa Sándor. Sírja a fogház melletti temetõben található. A kommunizmus idejében a legszigorúbb rendszerû politikai börtön volt.

* Az örmény-katolikus székesegyház

A fõtéren található, jellegzetes osztrák-barokk stílusban épült. Tornya és homlokzata a többszöri átépítés miatt klasszicizáló jellegeket mutat. 1748-ban kezdik építeni, 1780-ban és 1793-ban ledõl a tornya, 1804-ben avatják fel. Építõi között Thalinger Frigyes, Uberlakher Antal, Jung József az ismertebbek. Szobordíszeit és kisoltárait Hoffmayer Simon és a Csûrös testvérek készítették. 1806-ban I. Ferenc császártól, a legenda szerint mivel nem tudta visszafizetni az örményektõl aranyban felvett kölcsönt, egy nagy mûvészi értékû fõoltárképet kapnak, "Krisztus levételét a keresztrõl". Ezt Rubensnek tulajdonítják, de valószínûbb, hogy egy tanítványa készítette. A kalandos történetû kép 1999 óta látható ismét a templomban.

* A Salamon templom (Boldogasszony templom)

A legelsõ örmény-katolikus templom 1723-ban épült a Sinai Salamon adományozta telken és költségén. Errõl szól a homlokzati felirat is.

* A ferencrendi zárdatemplom (Bobalna utca 8)

1745-ben telepedik le a ferences rend, 1748-57 között építik a templomukat, majd a zárdát. 1855-ben leég, tornya és homlokzata 1778-ban épült.

* A múzeum épülete (volt Karátsonyi ház)

Az épület egyike a még meglévõ emeletes barokk örmény házaknak (másik a Lászlóffy ház). Ennek külön jellegzetessége barokk kapuzata, amelyet két vaskos Atlasz szobor tart.



Szállások Szamosújváron:

(ajánlja szállását itt!)

Vállalkozások Szamosújváron:

.


[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]