Nagyvárad - régi képeken összeállította Szûcs
Tamás - 2010 - tamaskukacartaponthu
« Nagyvárad-újvárosi Szent László plébániatemplom 1928-ból. A torony késõbb, 1790-1800 között épült. A templom nagyon egyszeru barokk
stílusú, kifejezve a kor szegényes lehetõségeit. A fõoltárt Friedrich
Silcher, a mellékoltárokat Böhm Pál, a mennyezetfreskókat pedig Túry Gyula
festette. Századunkban a hatvanas évek elején lebontásra ítélték
a templomot, ugyanis néhány méterre, szemközt volt a Városi Néptanács
épületével - vagyis a kilátást zavarta. A bontás elõtt utolsó
misével búcsúzott a város régi templomától, ám a nagyszámú
váradi polgárság spontán "tüntetéssel" próbálta
megváltoztatni a párt szándékát. Állítólag Gheorghe Gheorghiu
Dej akkori államfõnél még az ortodox püspök is közbenjárt a templom
megmentéséért. A bontás szándékát felfüggesztették.
Késõbb született egy másik terv, miszerint hátra tolnák százvalahány
méterre a templomot, ám ez is meghiúsult. Oldalán találjuk a 200 éves,
valamint a 300 éves török alóli felszabadulás emléktábláját.

« Várad látképe dél felõl. Rézkarc
Georg Houfnagel színezett rajza (1598 körül).
VÁR Várad legrégebbi
emléke. Alaprajza ötágú csillag. A nagyszabású épületkomplexus
a nagy építo~ fejedelmeknek: Báthori Istvánnak, Bethlen Gábornak, I. Rákóczi
Györgynek méltó momentuma. Az egykori "szép végház" mindenféle
pusztulás és pusztítás ellenére ma is sokat oriz régi szépségébo~l,
nagyságából, bár sok helyen láthatunk beomlott boltozatokat, málladozó
falakat. A befalazott árkádok kibontásával az udvar gyönyörû késõ
renaissance térré alakulna át. A bástyáktól néhány méterre
épített "spanyolfal" - szerû tömbházak közé, a déli
oldalra épült ortodox templom sem valószínû, hogy maradéktalanul takarhatja
Közép-Európa egyedülálló építészeti nevezetességét,
mert sem Erdélyben, sem a környezõ országokban hozzá fogható késõ
reneszánsz vár nincsen. A lerombolt váradi székesegyházhoz hasonlatos Speyer-i
székesegyház.

« Kis háromszögû Széchenyi István (Traian)
parkban álló teraszos pavilon valamikor közkedvelt cukrászda (Müller vagy "Mülleráj"),
s Ady kedvelt tartózkodási helye volt. A múzeumot Tabéry Géza - váradi
író - alapította. Az épület elõtt Ady Endre mellszobra áll.


Az egykor Dreher tulajdonú nagyváradi sörgyár néhány terméke (Feix,
Bihor, Oradeana, és a csökkent alkohol tartalmú Oradeana)

« SZÍNHÁZ A színpad homlokzatán feltüntetett évszám
jelzi, Nagyvárad egyik legszebb épületét a századforduló idején
építették. A két bécsi színházépítõ (Fellner
és Helmer) terve 1900 október 15-én valósult meg.


« A püspök palotája. Hunfalvy: Magyarország és Erdély Eredeti képekben,
Darmstadt, 1863.
A kéttornyú templomot Giovanni Battista Ricca olasz építész terezte. Alapkövét
1752-ben Forgách Pál püspök helyezte el, s építését Patachich
Ádám püspök folytatta. Az építkezést Franz Anton Hillebrandt fejezte
be 1780-ban. Hajója 70 m hosszú, 35 m széles, falait carrarai és vaskóhi márvány
díszíti. Orgonáját Mária Terézia adományozta. Kupoláját
Nepomuk Johann Schöpf, fõoltárát Vincenz Ficher festette. Itt találjuk Andreas
Scolari (1462), és Thurzó Zsigmond (1512) váradi püspök, valamint Iponyi Arnold
sírkövét. Koronás hermában õrzik azt a Szent-László ereklyét,
melyet minden év VARADINUM ünnepségein (a török hódoltság megszûntének
évfordulója alkalmából) körmenettel tesznek közszemlére.

A Pece-parti Párizs egyik legjellegzetesebb képét tette tönkre a Ceausescu-rendszer 1988
júniusában. A XX. század elején épült part menti házakat a Cion
templomig lebontották. A Nagy zsinagóga 1878-ban épült Busch Dávid városi
mérnök tervei alapján, mór stílusban.


« Fõ utca 1912-ben.
Korabeli palackos üveg.


A Budapesten kiadott RÁDIÓÉLET címlapján Horthy "Kormányzó
úr cspatai élén bevonul Nagyváradra". 1940. szeptember 13.

Vitéz utcai híd (Decebal vashíd) 1983-ban, egy árvíz a híd egyik
pillérét alámosta, és a híd megroggyant. Ugyanabban az évben lebontották.


Bélyeg
1920-ból
Zsolnay tálka 1941-bõl
1692. június 6-án, László király szentté avatásának 500.
évfordulóján vonult be Váradra a felszabadító Heister Donát tábornok
csapatai. A város romokban hevert. Ami maradt a vár körül, 500 m-es gyûrûben
minden épületet lebontanak. Így jön létre a vártól nyugatra az "Újváros".
Csáky Imre püspök az új templomot ide tervezi és 1720-ban leteszi alapkövét.

« Holdas-templom. A templom alapkövét 1784-ben rakták le József császár
jelenlétében. Rupple, német építész által tervezett, a torony
közepén látható három méter átmérõjü aranyozott
forgó gömb a holdfázisokat mutatja A templom jelenleg görögkeleti székesegyház
(barokk-klasszicizáló stílusban).


« A nagyváradi városi strand képei 1953-ból és 1963-ból.
Az épület 1992-ben teljesen leégett, mivel fából építették.
A képeslap-gyûjtemény további darabjai...

Nagyvárad (1902) tiszti ebédlõ / gyalogsági század

Retusált képeslap a váradi éjszakáról, 1907.

Mozaik-képeslap Várad fontosabb látnivalóiról. 1899.

A váradi fõpályaudvar külsõ homlokzata. 1903.

A vasútállomás.

Az egykori Lloyd kávéház a Kereskedelmi Csarnok épületének sarkán

Nagyvárad, az egykori Rákóczi út
.
|
[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék
] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél
] |