Nagyvárad - régi képeken összeállította Szûcs Tamás - 2010 - tamaskukacartaponthu
« Várad látképe dél felõl. Rézkarc Georg Houfnagel színezett rajza (1598 körül).


VÁR Várad legrégebbi emléke. Alaprajza ötágú csillag. A nagyszabású épületkomplexus a nagy építo~ fejedelmeknek: Báthori Istvánnak, Bethlen Gábornak, I. Rákóczi Györgynek méltó momentuma. Az egykori "szép végház" mindenféle pusztulás és pusztítás ellenére ma is sokat oriz régi szépségébo~l, nagyságából, bár sok helyen láthatunk beomlott boltozatokat, málladozó falakat. A befalazott árkádok kibontásával az udvar gyönyörû késõ renaissance térré alakulna át. A bástyáktól néhány méterre épített "spanyolfal" - szerû tömbházak közé, a déli oldalra épült ortodox templom sem valószínû, hogy maradéktalanul takarhatja Közép-Európa egyedülálló építészeti nevezetességét, mert sem Erdélyben, sem a környezõ országokban hozzá fogható késõ reneszánsz vár nincsen. A lerombolt váradi székesegyházhoz hasonlatos Speyer-i székesegyház.
« Kis háromszögû Széchenyi István (Traian) parkban álló teraszos pavilon valamikor közkedvelt cukrászda (Müller vagy "Mülleráj"), s Ady kedvelt tartózkodási helye volt. A múzeumot Tabéry Géza - váradi író - alapította. Az épület elõtt Ady Endre mellszobra áll.

Az egykor Dreher tulajdonú nagyváradi sörgyár néhány terméke (Feix, Bihor, Oradeana, és a csökkent alkohol tartalmú Oradeana)
« SZÍNHÁZ A színpad homlokzatán feltüntetett évszám jelzi, Nagyvárad egyik legszebb épületét a századforduló idején építették. A két bécsi színházépítõ (Fellner és Helmer) terve 1900 október 15-én valósult meg.
« A püspök palotája. Hunfalvy: Magyarország és Erdély Eredeti képekben, Darmstadt, 1863.

A kéttornyú templomot Giovanni Battista Ricca olasz építész terezte. Alapkövét 1752-ben Forgách Pál püspök helyezte el, s építését Patachich Ádám püspök folytatta. Az építkezést Franz Anton Hillebrandt fejezte be 1780-ban. Hajója 70 m hosszú, 35 m széles, falait carrarai és vaskóhi márvány díszíti. Orgonáját Mária Terézia adományozta. Kupoláját Nepomuk Johann Schöpf, fõoltárát Vincenz Ficher festette. Itt találjuk Andreas Scolari (1462), és Thurzó Zsigmond (1512) váradi püspök, valamint Iponyi Arnold sírkövét. Koronás hermában õrzik azt a Szent-László ereklyét, melyet minden év VARADINUM ünnepségein (a török hódoltság megszûntének évfordulója alkalmából) körmenettel tesznek közszemlére.
A Pece-parti Párizs egyik legjellegzetesebb képét tette tönkre a Ceausescu-rendszer 1988 júniusában. A XX. század elején épült part menti házakat a Cion templomig lebontották. A Nagy zsinagóga 1878-ban épült Busch Dávid városi mérnök tervei alapján, mór stílusban.
« Fõ utca 1912-ben.



Korabeli palackos üveg.

A Budapesten kiadott RÁDIÓÉLET címlapján Horthy "Kormányzó úr cspatai élén bevonul Nagyváradra". 1940. szeptember 13.
Vitéz utcai híd (Decebal vashíd) 1983-ban, egy árvíz a híd egyik pillérét alámosta, és a híd megroggyant. Ugyanabban az évben lebontották.

Bélyeg 1920-ból
Zsolnay tálka 1941-bõl

« Nagyvárad-újvárosi Szent László plébániatemplom 1928-ból.


1692. június 6-án, László király szentté avatásának 500. évfordulóján vonult be Váradra a felszabadító Heister Donát tábornok csapatai. A város romokban hevert. Ami maradt a vár körül, 500 m-es gyûrûben minden épületet lebontanak. Így jön létre a vártól nyugatra az "Újváros". Csáky Imre püspök az új templomot ide tervezi és 1720-ban leteszi alapkövét.

A torony késõbb, 1790-1800 között épült. A templom nagyon egyszeru barokk stílusú, kifejezve a kor szegényes lehetõségeit. A fõoltárt Friedrich Silcher, a mellékoltárokat Böhm Pál, a mennyezetfreskókat pedig Túry Gyula festette. Századunkban a hatvanas évek elején lebontásra ítélték a templomot, ugyanis néhány méterre, szemközt volt a Városi Néptanács épületével - vagyis a kilátást zavarta. A bontás elõtt utolsó misével búcsúzott a város régi templomától, ám a nagyszámú váradi polgárság spontán "tüntetéssel" próbálta megváltoztatni a párt szándékát. Állítólag Gheorghe Gheorghiu Dej akkori államfõnél még az ortodox püspök is közbenjárt a templom megmentéséért. A bontás szándékát felfüggesztették. Késõbb született egy másik terv, miszerint hátra tolnák százvalahány méterre a templomot, ám ez is meghiúsult. Oldalán találjuk a 200 éves, valamint a 300 éves török alóli felszabadulás emléktábláját.

« Holdas-templom. A templom alapkövét 1784-ben rakták le József császár jelenlétében. Rupple, német építész által tervezett, a torony közepén látható három méter átmérõjü aranyozott forgó gömb a holdfázisokat mutatja A templom jelenleg görögkeleti székesegyház (barokk-klasszicizáló stílusban).


« A nagyváradi városi strand képei 1953-ból és 1963-ból. Az épület 1992-ben teljesen leégett, mivel fából építették.





A képeslap-gyûjtemény további darabjai...
 


Nagyvárad (1902) tiszti ebédlõ / gyalogsági század


Retusált képeslap a váradi éjszakáról, 1907.


Mozaik-képeslap Várad fontosabb látnivalóiról. 1899.


A váradi fõpályaudvar külsõ homlokzata. 1903.


A vasútállomás.


Az egykori Lloyd kávéház a Kereskedelmi Csarnok épületének sarkán


Nagyvárad, az egykori Rákóczi út

.


[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]