RÖVID TÖRTÉNELME
ALAKULÁSÁTÓL AZ 1848-AS SZABADSÁGHARCIG

A történelemtudósok szerint Nagybánya a tatárjárás után, IV Béla uralkodása idején alakult. Az elsõ ránkmaradt oklevél 1327-bõl származik, amelyben Károly Róbert király Zazarbányaként említi a helységet. Ugyanõ egy késõbbi oklevélben Rivulus Dominarum (Asszonypataka)-nak hívja, és a szomszédos Felsõbányát pedig Mons Medius (Középhegy)-ként nevezi. A Rivulus Dominarum elnevezés azt a középkori apácazárdát jelöli, ami a mai Klastrom Réten állt. Nagy Lajos király 1347-ben, majd 1376-ban állít ki kiváltságlevelet a városnak, s a második kiváltságlevelében egyebek között a bányászatot is szabályozza.
Nagybánya akkori polgárai idetelepült német ajkú iparosok, bányászok és kereskedõk voltak. A város védõszentje Szent István király. Nagybánya messzi
földön híres volt Szent István nevezetû gótikus stílusú templomjáról, ami egyedi módon kéthajósnak épült, és 1387-ben fejezték be. A templom méretei impozánsak voltak, az épület 50 méter hosszú, a tornya meg 40 méter magas
volt. Hatalmas tornya mai napig is magaslik Nagybánya felett.
Városunk 1411-ig királyi város, ekkor azonban Zsigmond király Lazarovits
István szerb uralkodónak adományozta. Késõbb Hunyadi János kezére került s
keze alatt a bányászat ismét fellendült. Hunyadi János házat épített Nagybánya fõterén, ami mai napig is megtekinthetõ.
A város iskolájáról 1380-ból maradt fenn írásos emlék. Ebben az idõben a brassói származású Theodoricus volt az iskolamester. Az 1408-as évben városi
kórházról tesznek említést. Pénzverde már 1411-ben mûködött.
1464-ben Mátyás király kiváltságlevelet ír a városnak, az õ uralkodása alatt
a bányászat ismét megerõsödik. A Moldovaiak betörései miatt, Nagybánya
kérésére Mátyás király megengedi a városnak, hogy falakkal, sáncárkokkal és
bástyákkal vehessék körül. Ezekbõl napjainkra már csak a Mészáros Bástya
maradt fönn.
1551-ben a Hapsburg házbeli I Ferdinánd birtokába kerül Nagybánya. A bányák
ekkor magánkézbõl bérlõk kezébe kerültek s a rablógazdálkodásuk miatt a bányászat ismét hanyatlófélbe került. Az egyébként jól felszerelt európai szintû bányák ismét elhanyagolttá váltak. Bányászat mellett kõmûvesek, ácsok, kõfaragók, szûcsök, fazekasok, szabók, ötvösök, voltak jóhírû mesteremberei Nagybányának. A nagybányai ötvösök országszerte ismertek, egy közülük, Bánfihunyadi Ötvös János világhírre tett szert azzal, hogy a londoni Gresham kollégium tanárává vált, s az angolok kiemelkedõ tudósként tisztelik. Egy másik híres ötvös Ocsovai Dániel Rákóczi Ferenc pecsétnyomóját készítette volt. Nagybánya híres iskoláját a Schola Rivulina-t 1547-ben Kopácsi Sándor alapította.
1620-ban Bethlen Gábor erdélyi fejedelem megvonja a bérlés jogát a bányákat
szipolyozó addigi bérlõktõl és Nagybánya városára ruházza át.
A XVII század közepén Nagybánya I Rákóczi Gyötgy erdélyi fejedelem
tulajdonába kerül, majd II Rákóczi Györgyé lesz. 1660 elején a váradi Ali pasa portyázó csapatai dúlnak a környéken, majd 1660 nyarán hatalmas 16000 arannyi váltságdíjat csikarnak ki a várostól.
1664-tõl a Vasvári béke után nagybánya osztrák kézre kerül. 1672-ben Cobb
császári generális parancsára levelgõbe röpítik a város védrendszerének
jelentõs részét. 1685-ben a császári hadak Máramarosban telelnek, megszállás
allatt tarva a vidéket. 1687-ben a reformátusok elvesztik az Istán templomot és az iskolájukat, amit a jezsuiták 1691-ben vesznek át. 1692-ben a minorita
rend megkapja a várostól a Szent Miklósról nevezett kispiaci templomot, ami
mellé rendházat építettek..
   
 

II Rákóczi Ferenc 1703-ban átállásra szólítja fel a várost, minketánna Nagybánya támogatja a fejedelem szabadságharcát. A szabadságarc bukását követõ Szatmári béke visszaállította az azelõtti állapotokat. VI Károly német-római császár viszont 1712-ben ismét elismeri és megerõsíti a város kiváltságait. 1742-ben pestis járvány pusztít Nagybányán. A pénzverde épületét 1739-ben fejezik be.. Ez az épület ma is látható, a nagybányai múzeum van benne.
1771-ben kezdik el a görög katolikus templom építését majd 1792-ben a Híd utcai református templomét. 1793-tól görög-katolikus négyosztályos népiskoláról vannak feljegyzések. A Magyar Jádzó Társaság 1796-ban kér
engedélyt a város tanácsától, és 1797-ben már német nyelvû társulat is mûködik. 1802-ben építik a Fekete Sas fogadót, amelyben 1847 szeptember havában Petõfi Sándor és Szendrei Júlia szállt meg.
1848-ban a város a forradalom mellé áll, ebben az évben Kossuth Lajost Nagybánya díszpolgárává avatták.. 1848 decemberében Bem József tábornok innen indul Kolozsvár elfoglalására. A szabadságharc bukása után Berenczey László erdélyi kormánybiztos sok más forradalmárral együtt Nagybányán talál rejtekhelyet.

(forrásmû: Oszóczki Kálmán - Nagybánya Írott Történelme Dióhéjban - A
Misztótfalusi Kis Miklós Közmûvelõdési Egyesület kiadása, Nagybánya, 1993)
 

 



[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]