Az egyetlen katolikus püspökség székhelye. Nevét a Bolgár Birodalomtól örökölte (Belgrad - Fehérvár). I. István idején - Ajtóny leverése után - kirányi birtok lett. 1241-ben a tatárok lerombolták, de hamar talpra állt. XVI. sz.-bam az Erdélyi Fejedelemség székhelye lett. Bethlen Gábor 1622-ben itt alapította a késõbbi nagyenyedi kollégiumot.

Komcsi és új címere címere.

Porcelán gyárának emblémája
1685-ben török dúlta a várost. III. Károly parancsára épült a jelenleg is látható vár 1715-ben. Az erdélyi magyarok számára szomorú 1918 december elseje is e városhoz kapcsolódik. .





 (Karlsburg, Belgrád), rendezett tanácsu város sz. k. város cimmel és erõsség Alsó-Fehér vármegyében, az Ompoly jobb partján s utóbbinak a Marosba való torkolatához közel fekszik. Gy. az Ompoly mellett szélesen elterülõ (alsó) városból s az attól Ny-felé emelkedett helyen fekvõ erõsségbõl vagy várból áll. Az alsó város többé kevésbbé párhuzamos és egyenes utcáival s tágas tereivel (Hunyady, Novák Ferenc-, Szent István-, Mátyás-tér) kevés látnivalót nyujt s inkább falusias jellegü; nevezetesebb épületei a templomokon kivül a városháza, kórház, leánynevelde, szeszgyár stb. A sáncokkal körülvett várba a bejárat a hatalmas Károly-kapun át van, melyet III. Károly impozáns kovasszobra diszit. A vár belseje csekély terjedelmü, de épületeinél a belsõ elrendezésénél fogva igen érdekes.
Központját a szép sétatér képezi, melyen az 1849. elesett Losenau ezredes emlékszobra áll, mig a körülötte a tiszti pavillon, a kir. törvényszék (elõbb pénzverõ), hadkiegészítõ parancsnokság és laktanya, kat. gimnázium és finevelde, laktanya (hajdan Bethlen Gábor hires kollégiuma) és jezsuita-templom épületei sorakoznak.
A tiszti pavillonon tul a tábornoki palota (elõbb Mikó-ház) és a püspöki lak következik, a kettõ közt a hires Szent Mihály (püspöki) székesegyház, mely hazánk legnevezetesebb építményei közé tartozik. Az eredetileg román stilü templomot Hunyady János 1443-1444. gót izlésben állíttatta helyre s utóbb is sokszor változtattak rajta, miáltal eredetiségébõl sokat veszített, de belseje és nevezetesen pillérei és diszitményei ma is igen szépek. Ide temetkeztek Erdély fejedelmei s itt láthatók Hunyady János, Hunyady László, Korvin János, Izabella királyné, János Zsigmond, Bocskay István, I. Apaffy Mihály, továbbá Báthory András bibornok, Martinuzzi György és Brandenburgi János õrgróf siremlékei,
illetve sarkophagjai. A vár É-i részében, a hajdani trinitárius templom és kolostor épületében van elhelyezve a Batthyáneum (könyvtár, érem-, régiség- és ásványgyüjtemény) és az elhagyott csillagvizsgáló.Gy. ma Erdély egyik legjelentékenyebb városa; itt van az erdélyi róm. kat. püspök, káptalan, szentszéknek, kir. törvényszéknek, bányabiróságnak, járásbiróságnak, ügyvédi kamarának, közjegyzõségnek, folyammérnöki hivatalnak, állami állatorvosnak székhelye; van benne állandó vegyes felülvizsgáló bizottság, adóhivatal, pénzügyõrbiztosi állomás, vasuti állomás, posta- és táviróhivatal és postatakarékpénztár. Van továbbá róm. kat. fõgimnázium, papnevelõ intézet, az irgalmas nõvérek leánynevelõ-intézete, ipariskola, kisdedóvó, több kórház, 2 takarékpénztár, népbank, 2 nyomda, az alsó-fehérmegyei történelmi és természettudományi társulat muzeuma, a Batthyáneum (l. fentebb), számos más egyesület és társulat, két ujság, u. m. a Gyulafehérvári Hirlap (VIII. évf. szerk. Issekutz János) és Közmüvelõdés (az erdélyi kat. irod. társ. lapja, XVII. évf., szerk. Zlamál Ágost).
Gy. azonkivül élénk kereskedõ város. Lakóinak száma 1850. 5054 volt, jelenleg (1891) 8167, közte 3482 magyar, 897 német és 3426 oláh, hitfelekezet szerint 1835 róm. kat., 2319 gör. kat., 1457 gör. kel., 376 ág. evang., 744 helvét és 1357 izr. A katonaság száma mintegy 1700. A házak száma 1299. területe 3529 ha.

Gy. Apulum név alatt már a rómaiak idejében virágzó város volt. A római romokon a magyarok betelepedése után felépült város már a Szt. László által alapított erdélyi püspökség székhelye lett. A mongolok 1241. elpusztították, de ujra fölépült s azután az erdélyi fejedelmek székhelyévé vált, miután a tordai országgyülés 1542. Izabella királynét és fiát, János Zsigmondot Erdélybe befogadta, a Gyula-fehérvári püspökség uradalmát fejedelmi udvartartásra rendelte.
Bethlen Gábor itt alapítá 1629. hires fõtanodáját, melynek Opitz Márton is tanára volt. Rákóczi György alatt (1658) a török-tatár hadak ismét elpusztították s a kollégium Nagy-Enyedre költözött át. A püspökség csak 1715. állíttatott helyre s ugyanakkor (1715-1735) épült III. Károly parancsára s Szavójai Jenõ tervei szerint a vár, mely azért (németesen) Károlyfehérvárnak is neveztetik. A magyar szabadságharc alatt is sokat szenvedett a város; Bem öt hónapig ostromolta s 1849. aug. 2. Lüders orosz tábornok szabadította fel az ostrom alól.   (Pallas Lexikon)
 
 
 


[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]