A város neve, Brassó, bolgár-török eredetû, a vidék tehát a bolgár birodalom idejében is lakott hely volt. Szász neve Kronstadt, klasszicizálva Corona. A Barcaság akkor szerepelt elõször az oklevelekben, amikor 1211-ben II. Endre a német lovagrendnek adományozta. Noha a király megtiltotta nekik, hogy kõvárakat építsenek, a keresztesek felépítették Feketehalom, Brassó és Földvár kõvárait, sõt a rend nagymestere pápai fennhatósága alatt függetleníteni akarta a területet a Magyar Koronától. Ezért a király 14 év múlva, 1225-ben a lovagokat fegyveres erõvel kiûzte, az ide telepített német parasztok viszont itt maradhattak.
A király kiváltságokkal halmozta el a szász telepeseket, s ezek annyira megerõsödtek, hogy a tatárjárást is átvészelték. A város Nagy Lajos idejében árumegállító jogot kapott A XV. sz-ban épített 28 tornyú és 7 bástyájú városvédõ falakból ma már csak a Katalin-bástya maradt meg. 1524-be épült a fellegvár, amit Bethlen Gábor erõsített meg. A várost 1689-ben tûzvész pusztította, mely a templom falait is feketére kormozta. Ezóta nevezik "fekete-templom"-nak. A város - szembefordulván a kurucokkal - Rákóczi korban is szenvedett. 1848-49-ben Brassóból az osztrákok a Havasalföldre húzódtak. Bem tábornok gyorsan kiverte a csapataikat. A várost ezután orosz csapatok támadták és a túlerõ ellen védõi csak hõsi ellenállás után vonultak ki.
 
   SZÁLLÁS BRASSÓBAN! 2 FÕNEK BÕVEBBEN ITT
 


[ címlapra ] - [ városok ] - [ vidék ] - [ aukciók ] - [ fórum ] - [ szálláslehetõségek ] - [ vendégkönyv ] - [ levél ]
[
Kalotaszeg Honlapja ] - [ Erdélyi linkgyûjtemény ] - [ Székely linkgyûjtemény ]